Kedves Olvasóim!

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a http://ussk.blog.hu szerzője Kreatív Blogger díjra jelölt, amit szeretnék megköszönni.  Picit méltatlannak érzem magam a  díjra, mivel csak pár sorban jegyzetelem le hétköznapjaimat, amihez nem kell sok kreativitás. Talán egyszer még rászolgálok a kreatív jelzőre, hiszen nagyobb publicitású díjak elnyerőit is olykor idő előtt jutalmazzák. Például azt a mosolygós, nyurga politikust, aki az egyik nagy, nyugati féltekén fekvő ország frissen beiktatott elnökeként részesült Nobel-békedíjban.

Személyesen nem ismerem jelölőmet, azonban miután beleolvastam blogjába, számomra kiderült, hogy igen magas színvonalon tájékoztatja olvasóit amerikai sorozatgyilkosokkal kapcsolagtos hírekről, érdekességekről. Számomra meglepő, hogy a férfiasnak mondható témában egy hölgy blogol. Habár maostanában a nők okoztak számomra néhány meglepetést. Elsősorban Timikére és Domi nővérre gondolok.

A vándordíj kiírása szerint azt egy másik bloggernek tovább kell ajánlani.  Letícia Nővért, a Szűzgarázs blog szerzőjét jelölöm. A művelt, csinos szerzetesnőt nem utolsósorban kiváló írói vénával áldotta meg a Teremtő. Elsősorban a felsoroltak motiváltak a díj továbbajánlásánál és nem a mundér becsületének a védelme, azaz hogy egyházi blognak adjam azt át.

A díj kiírása szerint 7 dolgot kell mondanom magamról:

Papként igyekszem ellátni a feladataimat, habár amilyen dolgok mostanság történnek velem, a teológiai végzettségem helyett egy kriminalisztikainak talán több hasznát venném.

A legfőbb emberi értékeknek a megbocsátást, a toleranciát és a felebaráti szeretet tartom. Hab a tortán, ha mindez szelíd, finom humorral társul.

Sportbarát vagyok. Indulok a jezsuiták által kiírt ibizai Atleta Christi triatlonon. Emellett korábban megszerzett karate és capoeira tudásomat olykor a hétköznapi élethelyzetek megoldásában is kamatoztatom.

Példaképeim Böjte Csaba testvér, az erdélyi árvák istápolója és Szent Damien de Veuster, a molokai leprások papja.

A kecsketejes nescafe jelenti számomra a fényűzés netovábbját. Azonban elhatároztam, hogy drága kecsketej helyett egy ideig tehéntejjel iszom a kávét, a megtakarítást pedig Böjte Csaba testvér alapítványának adományozom. Az Úr viszont Bori, a kiváló kvalitású szinész-énekesnő révén kecsketejhez juttatott. Borit egyik rajongója ugyanis tengernyi kecsketejjel halmozza el, ebből csurran-cseppen az én kávémba is.

Néhány olvasótársam kommentjei szerint tudatmódosító szereket használok. Nem kábítószerezem. A lakótelepen láttam egy találó falfeliratot: "Az élet azoknak való, akik nem bírják a drogokat." Úgy érzem, rólam is szól ez a graffiti. Pusztán mostanában meredek dolgok történnek velem, de tiszta a tudatom.

Egy inkább lelkes, mintsem tehetséges és képzett hangú tagokból álló templomkórust vezetek. A kórusra mostanában sajnos kevés időt tudok fordítani. Aki többet szeretne rólam megtudni, javaslom olvassa el elejétől az összes posztot, persze ha eddig nem tette. A posztok rövidek, kommentek nélkül még fél órát se igényel az átfutásuk és úgy érzem, egy kerek egésszé áll össze a történetem.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Zoltán atya