ZAK -LMR 12. poszt
Nap mint nap a rafinált gazdasági bűnbanda leleplezésén agyalok. A rendőrségen és szerény paplakomon is. Már jojóznak a szemeim az iratok meg a monitor állandó bámulásától. Felugrott hozzám Domi, a könyvelő-apáca egy teára. Aggódott a kialvatlan, karikás szemeim miatt. Titoktartásában bízva, megosztottam vele, hogy minek a megfejtésén töröm a fejem. Ő is belelapozott az irathalmazba, majd a titokzatos blogba is benézett.
- Zoltán, de hiszen minden ott van a blogon!
- Ezt meg hogy érted? Egy üres poszt, meg egy zenés rajzfilm?
- De hiszen minden oda van írva! Még az is, ami nincs!
Értetlenül bámultam rá. Majd kifejtette egyszerű, de nagyszerű elméletét. Izgatottan homlokon csókoltam, biciklire pattantam és betekertem a kapitányságra, hogy azon nyomban személyesen számoljak be a nyomozónak.