Mint kiderült, az mentette meg az életemet, hogy amíg Borira dudáltam és nem vett azonnal észre, rá is telefonáltam. Majd a mobilomat anélkül, hogy kikapcsoltam volna, zsebre vágtam, így mindent hallott. Összeszedett néhány rehabos, volt heroinista amatőr színészt és itt teremtek. Mint sráckoromban a tévében Lindaként ugrabugráló Görbe Nóra, villámgyors rúgásokat mért a bűnözőkre. Bámulatos, hogy mennyire sportos és bátor. 40, de 20 éveseket is megszégyenítene. A metadon-programos fiúk pedig jobb híján a Tímea-villa tatarozásáról lebontott állások vasrudaiból ragadtak magukhoz egyet-egyet, és azokkal addig verték a rossz útra tévedt felebarátainkat, amíg nem hagytak fel végképp az ellenállással. Mostantól Böjte Csaba  testvér és Szent Damien de Veustert - a Molokai leprások papja mellet a harmadik példaképem Bori. 

Vége.

(Pszt. Szeretnétek még többet megtudni Zoltán atyáról?

Szuzi a templomkórusból)