ZAK 2. sorozat 12. poszt

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. [a továbbiakban: „FCSM” – Z. atya] és alvállalkozói áldozatot nem ismerve kiveszik a részüket a szörny likvidálásában, sajnos idáig eredménytelenül. A csatornahálózat karbantartását végző P.A.S.A. Kft. ipari búvárai közül a Szarzombival folytatott küzdelemben ketten is hősi halált haltak. Az FCSM két fő tulajdonosa, a német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement S.A. által delegált igazgatósági tagok, Dieter és Etienne is példásan együttműködnek. Még Alexandre, a magyar felmenőkkel is rendelkező, korábbi műszaki vezető is Budapestre repült ausztráliai új munkahelyéről, hogy segítse cégét és egyik származási országát a bajban. A kormányfő a NATO-tól is segítséget kért, amit megtagadtak. Mondván, egy állítólagos zombitámadás a NATO doktrína szerint nem minősül olyan veszélynek, ami megalapozza a szövetség fellépését. Nem így a franciák. Sarkozy elnököt kínosan érintette, hogy a francia tulajdonú Suez cégbirodalom kiszorult a pécsi ivóvíz szolgáltatásból, sőt Budapesten is veszélyben a pozíciója. Az FCSM francia befolyásoltsága révén egy újabb potenciális magyarországi közszolgáltatás nyújtásának elveszítésétől tartanak a derék gallok. Ráadásul Sarkozyt az ellenzéki sajtó a nevének kiejtése, és annak magyar jelentése, meg a Szarzombi kapcsán a különösebb francia tudás nélkül is érthető „merd” jelzővel kezdte illetni.  Mivel Franciaország csak a NATO politikai szárnyának a tagja, a katonainak nem, így saját hatáskörben 25 Mirage vadászgépet küldtek a taszári légi bázisra. És valamit, pontosabban valakit, aki még ennél is fontosabb segítség a monstrum ellen folytatott csatában.

ZAK 2. sorozat 11. poszt

A rendőrségen egy velem egykorú rendőrtiszt fogadott.

- Atyám, rövid leszek és előre is elnézést kérek, keményen őszinte. Ezer a dolgom. Nézze, én nemhogy a zombi históriákba nem hiszek, de semmiféle földöntúli erőben sem. Ateista vagyok.

- Sajnálom, hogy hitetlen, a halála előtti utolsó pillanatáig még megtérhet, mint az egyik lator a kereszten, de bízom benne, hogy jóval korábban eljön az életében ez a pillanat. A „zombi históriákat”, ahogy nevezte, az Anyaszentegyház is elítéli. Káros babonának tartja. De most ha tetszik, ha nem, ebben a sztoriban vagyunk. Éspedig nyakig. Ha nem próbálunk meg mindent, akkor ki tudja mi vár az egész városunkra?

A rendőrtiszt arcán egy halvány mosolyt véltem felfedezni, majd így szólt:

- Amit az előbb mondott, annak a második felét akár én is mondhattam volna. Egyébként engedje meg, hogy gratuláljak. Átnéztem a „Love me tender” ügy aktáit. Mi itt a Yardon csak így hívjuk. Mit mondjak, ha netán hivatást váltana, az első dolga az legyen, hogy keressen fel.

- Ah, igazán nem sok mindent tettem, és meg is jutalmaztak érte. – feleltem, és előhúztam az aranyozott BRFK-s kulcstartómat. Ő egy szomorkás félmosoly kíséretében egy ugyanolyan kulcstartót halászott ki a zsebéből. Az íróasztala szélén a tömérdek irat mellett egy palack borra lettem figyelmes. Különösebben nem értek hozzá, de a palack nem tűnt túl igényesnek, a parafa dugó szemmel láthatólag kezdetleges házi gyártásban lett leviaszozva. A palackra egy láthatóan asztali nyomtatóval készített címkét ragasztottak. Rajta a rendőrfőnök neve, aláírása és az alábbi felirat: „ Egy jó  zsarumnak, a saját keretemből, személyesen.” Sosem gondoltam volna, hogy egy hívő és egy hitetlen sorsa között ilyen sok párhuzam fordulhat elő.

ZAK 2. sorozat 10. poszt

Lakótelepeken több tucat vécéző tűnt el rejtélyesen. Néhány embertársunk pedig a vécékagylón halt szörnyű halált. Megcsonkított tetemeket hagyott hátra, sőt egyeseket a saját belükkel fojtott meg a bestiális elkövető, míg több szerencsétlen áldozatnak a máját is felfalta. A bulvársajtó „Szarzombinak” keresztelte a titokzatos gyilkos emberrablót. A különös eltűnésekkel és emberölésekkel érintett kerületek önkormányzatai a helyi-kerületi rendőrkapitányságokkal folyamatosan egyeztettek.  Kezdeményezték, hogy a székesfővárosi önkormányzat, sőt maga a főpolgármester és a budapesti rendőr-főkapitányság is foglalkozzon az üggyel. Miután egy puccos lakópark luxuslakásának vécéjéből eltűnt egy multinacionális társaság budapesti fiókjának külföldi vezérigazgatója, a miniszterelnök is válságstábot állított fel.

 ZAK 2. sorozat 9. poszt

Ki se látszom a dologból. Az úgymond klasszikus papi teendők mellett ráadásul a templomkórussal is szinte reménytelenül sokat szöszölünk a Love me tender begyakorlásával. A püspök urat helyettesítve pedig a fociedzések tartása is rám szakadt. Könyvtárban és interneten gyűjtök anyagot. Tanulmányozom a nagy edzők módszereit. Mourinho, Gardiola, Csank János.  A lányok is elkezdték a fülemet rágni, hogy szervezhetnék egy női focicsapatot az egyházkórus tagokból. Hiába tamáskodom és tiltakozom hevesen, attól tartok, hogy be kell adjam a derekamat. Mint oly gyakran, a végén majd sok lúd disznót győz. A kezdetben bulvár kacsának tűnő rémhírek is egyre inkább aggasztanak. Rejtélyes eltűnések és halálesetek, és ami közös az ügyekben, az a  vécézéshez kapcsolódik.   

 ZAK 2. sorozat  8. poszt

Lezártam a szemeit. Megtettem az ilyenkor szükséges papi teendőket, elbúcsúztam az unokahúgától és kitámolyogtam. Mielőbb szerettem volna elfelejteni a valaha szörnyű bűnt elkövető, bizonyára háborodott elméjű vénasszony hagymázos jövendőmondását, de sajnos az sehogy se ment. Bokros teendőim ellenére visszamentem a paplakba, hogy megigyak egy kecsketejes Nescafét, hátha attól kitisztulnak a gondolataim.

ZAK 2. sorozat 7. poszt

- Kétszer újraéled, de harmadszorra végleg megsemmisül. Háromszor kell ráolvasni azt a szót, amit akkor sikoltottam fel, miután ő is felhörgött. – majd a néni elhaló hangon a fülembe suttogta azt a bizonyos szót és kilehelte a lelkét.

 ZAK 2. sorozat 6. poszt

- A rémálmaimban nem halt meg. Előbb a pöcegödörben rejtőzött el, majd a csatornahálózatba került. Amikor az én förtelmes, bűnös lelkem a pokolra száll, akkor hatalmas növekedésnek indul és szörnyű pusztításba kezd. És csak az a fiatal pap tudja végképp eltüntetni, akinek a halálos ágyamon mindezt elmondom. 

ZAK 2. sorozat 5. poszt

- Az angyalföldi munkás sorház vályogfalú közös budijában esett meg a legszörnyűbb bűnöm. A hengerrel mintásra meszelt kis udvari mellékhelyiségben. Az ajtón a szív alakú kémlelőnyílást a fonnyadt kis csokorral takartam el. Nagyon legyengültem. Én is meg akartam halni. Amint kipottyant, egy velőtrázó hatalmas sikolyt hallottam és én is fájdalmasan felnyögtem. Azóta egy élő léleknek sem beszéltem erről.

- Lányom, miért nem könnyítettél bűnös lelkeden?

- Képtelen voltam rá atyám. Valahol a lelkem nekem is meghalt aznap. És azóta, immár 65 éve minden egyes hajnalban ugyanarra a szörnyű rémálomra riadok fel.

ZAK 2. sorozat 4. poszt

- Húsz évesen mentem férjhez. Nem egész egy éve voltunk házasok, amikor a férjemnek be kellett vonulni. A Don-kanyarhoz vitték. Eltűnt, másfél évig nem hallottam felőle. – a néni lassan, halkan, de érthetően beszélt. – És akkor jött az a Jávor Pál bajuszú, folyton a szelet csapó fűtő. Az egyik lába öt centivel rövidebb volt, ezért nem kellett bevonulnia. Fiatal, gyarló, egészséges nő voltam. És amilyen hirtelen jött a Jávor Pál bajszos, olyan hirtelen fel is szívódott. Csakhogy akkor már megestem. És történt egy kisebb csoda is.  Előkerült a férjem az orosz hadifogságból. Levelet írt, hogy úton van hazafelé. Aztán soha nem jutott haza. Végleg eltűnt. Az a levél volt az utolsó. De azt akkor még nem tudtam. Kétségbe voltam esve. Egy mindenféle dolgokkal foglalkozó asszonytól vettem szert. – a néni hangja ekkor már akadozott. Nyilvánvalóan felzaklatták ezek a régi, sötét dolgok.

- Hányadik hónapban jártál lányom?

- A hatodikban atyám.

ZAK 2. sorozat 3. poszt

A csöpp kis szobában a betegágy melletti éjjeliszekrényen néhány gyógyszeres doboz, egy kancsó víz meg egy pohár és egy kis vázában egy száradt virágcsokor állt. A szirmok és a zsenge tüskék alapján nem tudtam eldönteni, vajon a csokrot szándékosan szárították-e ki, avagy  magától merevedett meg.

Az ágya fölé hajoltam és ezt kérdeztem a haldokló, nyolcvannyolc éves nénitől: 

- Lányom, mikor gyóntál utoljára?

- Atyám, ezerkilencszáznegyvenöt február tizennegyedikén. Az ostrom végét követő napon.

 ZAK 2. sorozat 2. poszt

A haldokló nénit unokahúga ápolja.

-  Gyerekei nincsenek?- kérdeztem.

- Nincsenek atyám. A férje még a háború alatt eltűnt, amikor fiatalasszony volt és nem ment újra férjhez.

A nénit gondozó unokahúg hangjából mintha ideges bűntudatot véltem volna kihallani. Mint akinek megkönnyebbülést jelentene, ha a gondviselés levenné a válláról a nehéz természetű nagybeteg ápolásának terhét.   

- Lányom, tudom, hogy egyesek közülük elviselhetetlenek mielőtt távoznak e gyarló, földi világból és leginkább azokkal gonoszkodnak, akik istápolják őket. Ha te is így jártál, akkor e miatt ne érezz bűntudatot.

- Tudom, hogy miről beszél atyám. Megboldogult apósom, Isten nyugosztalja, ilyen típus volt. Viszont a nagynéném nem ilyen. Szó nélkül tűri sorsát. Békésen, szófogadóan. De amióta az eszemet tudom, tőle zárkózottabb, szomorúbb emberi lénnyel soha sem találkoztam! – sóhajtott, majd kinyitotta nekem a haldokló szobáját, azonban oda már magam léptem be.   

ZAK 2. sorozat 1. poszt

- Gratulálok fiam. Te is hozzájárultál, hogy az Anyaszentegyház és a rendőrség közösen felderítse az uniós pénzeket sikkasztó, gyilkos banda titkos üzelmeit. Egy Monte Carlo-i konferenciára hívtak előadást tartani, a katolikus egyház szerepéről a modern bűnügyi nyomozásban. Utána két hetet üdülök, átvennéd addig a focicsapat edzését?

- De főtisztelendő úr, nem értek a focihoz…

- Jaj, megint szerénykedsz, megoldod, mint mindent! De van számodra egy meglepetésem, magától a rendőrfőnöktől! Aranyozott BRFK-s kulcstartó!

- Igazán nem kellett volna…

- Tedd csak el, többet is kaptam. És van valami, amit személyesen neked vettem, a saját püspöki fizetésemből! Vedd csak el, tudom, hogy imádod! Ott van az asztalon.

- Igazán nem kellett volna, főtisztelendő úr. – mondtam meghatódva, amint felvettem az asztalról a püspök úr által saját kezűleg vett palack kecsketejet, amiről saját kezűleg szedte le többé-kevésbé sikeresen az akciós matricát. Majd szedelőzködni kezdtem, mivel láttam, hogy a püspök urat borotváló, öreg, süket és púpos harangozó is nemsoká végez és gondolom a püspök részéről is egyfajta árukapcsolás volt, hogy amíg borotválják, egy füst alatt engem is megjutalmaz. Nekem meg másnap reggel egy haldokló idős nőnek kell feladnom az utolsó kenetet. Az ilyesmi a mai napig megvisel. Rá kell, hogy pihenjek.      

TISZTELT LAKOSSÁG!

Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy tegnap késő éjjel Erdő Péter bíboros közvetítésével a Szóda Kávézó és Mulatóban tartott munkajellegű vacsorán sikerült az Országos Bloggerzsövetség Fegyelmi Bizottságának és Zoltán atyának, illetve érdekeltségi körének a blog további üzemeltetésében megállapodnia.

- Csupán néhány nyitott fejezet végleges rendezés ál előttünk, de felettébb optimisák vagyunk! - Jelentették ki a Bloggerszövetség részéről Uj Péter és Szily László.                - Követeléseinket a létező legszerényebb szintre szállítottuk le. Pusztán a Magyarországon ténykedő Római Katolikus Egyház és szatelitszervei éves bevételének bizonyos százalékát kérjük átutalni index-közeli vezetők svejci és bahmai bankszámláira, valamint Tóta W. Árpád boldoggá avatását kezdeményeztük Zoltán atya további zavartalan blogolásának a biztosításáért cserébe.

Bízzunk benne, hogy hajnalig sikerül a feleknek véglegesítenie a megállapodásukat és a tegnap már beharangozott, felettébb ízléses és tanulságos második sorozat is megkezdődhet. Íme újra az előzetes az Orzságos Bloggerszövetség Fegyelmi Bizottsága svejci és bahmai számlabirtokos-, valamint boldoggá avatásra váró frakciójának ajánlásával:

KÉRDŐÍV, JAVÍTOTT VÁLTOZAT

Kedves Olvasók!

Sikerült kiküszöbölni a technikai malőrt. Köszönet a Dublini Egyházmegye számítástechnikai  géniuszának a segítségért. Megköszönném, ha szánnának 1-2 percet a  blog kiértékelésére. Megnyugtatok mindenkit, a kérdőív teljesen anonim, a nyílra klikkelést követően a név, cím, e-mail adatokat nem kell kitölteni. (Teljesen fölösleges időtöltés, még aki megtenné, annak sem ajánlom, ugyanis nincs is hozzáférésem ahhoz az adatbázihoz. Pusztán a felmérés eredményét látom)

A kérdőívhez kérem kattintsatok ide.

Előre is köszönöm. Egyben köszönet az országos bloggerszövetség etikai biztottságának, hogy a felfüggesztett tagságom ellenére közzétehettem ezt a kérelmet. Remélem, sikerül megállapodni és folytathatom a blogolást.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Zoltán atya

Országos Bloggerszövetség

Fegyelmi Bizottság

Budapest

Korrupció Áldozatainak Tere 6.6.em.6.a

Pf: 666

TISZTELT LAKOSSÁG!

Az Országos Bloggerszövetség Fegyelmi Bizottsága rendkívüli ülésén felfüggesztette Zoltán atya hozzáférését a zoltanatya.blog.hu bloghoz és kezdeményezte bloggerigazolványának a végleges bevonását, valamint életfogytiglani eltiltását a blogolástól.

AZ ELKÖVETETT FEGYELMI VÉTSÉGEK:

1. ) Visszaélés apróhirdetéssel

Az apróhirdetéseket rendeltetésszerűen használó bloggerek kereskedelmi forgalomban kapható termékeket és szolgáltatásokat hirdetnek. Például szexuális segédeszközöket, szerencsejátékokat, erotikus masszázst stb. Zoltán atya a blog.hu által biztosított felületen ezzel ellentétben erdélyi árvák, és újabban hátrányos helyzetű leányanyák és babáik támogatására, jótékonykodásra buzdít.

2. ) Tolerancia, felebaráti szeretet, megbocsátás hirdetése, logikus gondolkodás ösztönzése

Árokásás, gyűlöletkeltés és trágárkodás helyett a felsorolt magatartásmintákat helyezi előtérbe.

3. ) Rövid posztok

Köztudomású, hogy a blogok nem GDP barátok. Senki sem kísérletezhet  álszent módon és büntetlenül rövid posztokkal!

JEGYZŐKÖNYV RÉSZLET

"                    *(titkosítva 2060.03.10-ig): - Tűrhetetetlen ez a gőg, ahogy Zoltán atya a blog.hualista erkölcsbe tipor. Aki nincs ellenünk az velünk van, de mindennek van határa!  Ha mártír akar lenni, ám legyen! Fel szeretné áldozni magát, mint a gladiátor játékokon az oroszlánokat mosolyogva váró őskeresztények? Csak tessék. Pedig velünk lehetne tárgyalni, de ő hajthatatlan. Egy fikarcnyi gesztust se tesz felénk. Mit tudom én, legalább ha annyit beleírna egy posztba, hogy pina, vagy SZDSZ, de nem! Csak a felebaráti szeretetről meg a megbocsátásról papol! A napnál is világosabb, hogy kit és mit gúnyol ki. Drogrehabot üzemeltet, mintha az állami egészségügy nem látná el színvonalasan a feladatát? Nyomoz, mintegy ezzel is azt sugalja, hogy rendőrségünk nem áll a helyzet magaslatán! A moszkvai és a pekingi bloggerszövetség egy pillanatig se teketóriázna. A végső megoldást javaslom. Zoltán atyát a Bloggerszövetségből ki kell zárni! Remélem mindenki tudja mi a dolga. Egy e-mailembe kerül a moszkvai bloggerszövetségnek..." 

KÖZLEMÉNY

A külföldi internetes és egyéb sajtótermékek megkezdték aknamunkájukat. Mindenkinek nyomatékosan felhívjuk a figyelmét arra, hogy tőlünk időben megkapja a megfelelő tájékoztatást. Az ellenséges propaganda követése súlyos következményeket von maga után, attól szíveskedjenej tartózkodni. Elrettentésül néhány képtelen szalagcím a klerikalista-reakcionista ellenséges külföldi médiumokból:

Kereztényüldözés Magyarországon!

Osservatore Romano

Mindszenty hercegprímás meghurcolása óta nem érte ilyen súlyos támadás a magyar katolicizmust

The Washington Post

Újabb Barangó ügy?

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A magyarok nem szaroznak!

Tehran Times

Kérem mindenki őrizze meg a nyugalmát, az ügy további fejleményéről időben értesítjük a lakosságot.

Budapest, 2010. március 10.

Uj Péter                                                                           Szily László

s.k.                                                                                      s.k.

Bloggerszövetség Elnök-vezérigazgató                                  Blogminiszter

QTPie

s.k.

Fegyelmi Bizottság Elnöke

 Íme a förmedmény előzetese, amitől remélhetőleg megkíméljük Önöket:

Kedves Olvasók!

A technika ördöge sajnos megtréfált minket. A lenti kérdőívet nem érdemes kitölteni, ugyanis sajnálatos módon annak az ingyenes tesztidőszaka lejárt. Megtakarításomat mint tudjátok, a Böjte Csaba testvér által üzemeltetett erdélyi árvákat istápoló alapítványnak adományoztam, így a ferlmérés megismeréséért nem fizetek.

Aki eddig kitöltötte, és mint Old Man és Hirmondo Helen olvasótársunk is jelezte, esetleg megadta az e-mail címét, e miatt végképp ne aggódjon. Mindenkit megnyugtatok, már csak azért sem tudok hozzáférni az e-mail cíamekhez, mert az adatokat sem tudom megnyitni.

Félreértés ne essék, nem pénzt gyűjtök, a felmérés sajnos elmarad. Okulok hibámból, legközelebb körültekintőbb leszek.

Kérlek szánjatok rám ma is néhány percet, kattintsatok ide.

Majd a 11. kérdés után kattintsatok a nyílra, hogy megismerhessem a véleményeteket.

Köszönettel:

Zoltán atya

Psszt.Azért nézzetek be holnap is. Zoltán atyának mi kórustagok is szeretnénk gratulálni a sikeres nyomozáshoz. Egy meglepetéssel is készülünk. Titokban a Love me tender-t gyakoroljuk. Remélem a mi előadásunk is olyan jól sikerül, mint ezeké az angyali Fülöp-szigeteki fiataloké.

Szuzi a templomkórusból

Mint kiderült, az mentette meg az életemet, hogy amíg Borira dudáltam és nem vett azonnal észre, rá is telefonáltam. Majd a mobilomat anélkül, hogy kikapcsoltam volna, zsebre vágtam, így mindent hallott. Összeszedett néhány rehabos, volt heroinista amatőr színészt és itt teremtek. Mint sráckoromban a tévében Lindaként ugrabugráló Görbe Nóra, villámgyors rúgásokat mért a bűnözőkre. Bámulatos, hogy mennyire sportos és bátor. 40, de 20 éveseket is megszégyenítene. A metadon-programos fiúk pedig jobb híján a Tímea-villa tatarozásáról lebontott állások vasrudaiból ragadtak magukhoz egyet-egyet, és azokkal addig verték a rossz útra tévedt felebarátainkat, amíg nem hagytak fel végképp az ellenállással. Mostantól Böjte Csaba  testvér és Szent Damien de Veustert - a Molokai leprások papja mellet a harmadik példaképem Bori. 

Vége.

(Pszt. Szeretnétek még többet megtudni Zoltán atyáról?

Szuzi a templomkórusból)

Ugyanis Dominika nővérnek egy ikertestvére is van. Csak már néhány éves koruktól külön nevelkedtek. A másik nő a gonosz oldalon áll, de ugyanúgy könyvelő, mint egyházi könyvelő apáca testvére. Mivel Domi rájött az uniós közpénz sikkasztásra, és hallani se akart a cinkosságról, egypetéjű ikertestvére helyettesítette. És az ikertesó nem Olaszországban nevelkedett. Ő nem olaszul gondolkodik. Így, amikor kinyílott az asztaláról leesett számviteli törvény, az magyar nyelvű volt. Tetkója is van, mert nem apáca. Csakhogy Dominika nővért addig nem lehet kinyírni, amíg a határidő megnyílásakor, mint meghatalmazott könyvelő nem nyomja meg az ujjlenyomatával védett beléptetésű laptopon az entert.

-  De most már mindennek vége, kacagott a politikus és az ikertestvérének hidegvérű legyilkolására készülődő, minden gonoszságra elszánt pénzéhes tesó, de óriási hangzavar támadt. Egy meglepően jól sikerült karate rúgással kisöpörtem a döbbent politikus kezéből a stukkert és a felmentő sereg is ránk tört.

a kép csak illusztráció

a támadó valójában civil ruhát viselt

- Szóval rájöttél csuhás? – tért át pertura a nyikhaj kis politikus. Elmondhatod, hogy vajon hogyan állt össze a kép, legalább pár perccel később jelentkezel a Nagyfőnöködnél. Nos?

 – Csepelen, a Király sírjánál (Zámbó Imre (†) 1958-2001) láttam egy plakátot.

- És?

- Uniós pályázatról szólt. És akkor leesett, hogy az összes csengőhang, számítógép indító melódia, zene, mind-mind miért is ugyanaz mindenkinél, aki érintett.  Elvistől a Love me tender, love me sweet-et, valamiféle fordítási szójátékkal bonyolították. Tender, nem úgy, mint gyengéden, hanem mint pályázat. A sweet pedig nem édesemként, hanem édességként értendő. (Ki gondolta volna, hogy a Dublin melletti apátságban szervezett nyelvi tábornak ilyen fontos gyakorlati hasznát veszem?)  Vagyis a sok-sok piszkos svindli után lehívható a nyolcmillió eurós uniós szubvenció, ami az új csokoládé üzemek megnyitása után jár. Munkahelyteremtés, de azért csurran-cseppen a zavarosban halászó  ügyeseknek. Az aktatáskát ugyan leadtam Ráckevén, de a borítékot nem. Hiába beleztétek ki a számítógépem, a pendrive-ot nem töltöttem át, és a betörő „szakemberek” sem találták meg. Szegény Antinak is azért kellett kimetszeni az agyát, mert amikor a drogrehab keretében Könyvelő-Domi nővér irodájában takarított, bizonyára véletlenül megnyithatta az anyagot és a fotografikus memóriájának köszönhetően mindent meg is jegyzett. Csakhogy az infót az ukrán maffia is meg akarta szerezni. A kieső parkoló bizniszt nyilván pótolni kell. Ezért Antit elraboltattátok, és növényt faragtatok belőle! Tímeát is zsaroltátok, amíg csak tudtátok, de mivel ki akart szállni, őt is hidegvérrel megölnétek. - és ahogy mindezt kimondtam, furcsa, de a megvilágosodás felemelő érzése uralkodott el rajtam. Egy csepp halálfélelmet sem éreztem, pedig a pisztolycső igencsak fenyegetően szegeződött rám. Már a néhány perccel korábbi, döbbenetemet kiváltó nővel kapcsolatban is minden világossá vált.

Berontottam a villába, senki se tartóztatott, mással voltak elfoglalva. Tímeára pisztolyt szegezett a politikus és egy csinos lábú, miniszoknyás nő, akinek nem láttam az arcát, mert háttal állt. Dominika nővér egy székhez volt kötözve, szája kipeckelve. Amint zihálva beléptem, a minden lében két kanál, ifjú titán politikus a következő szavakkal fogadott:

  –Na tessék, megjött a mi kis stréber, becsületes csuhásunk, tartsd célkeresztben! – utasította  a fegyvertársnőjét. A fegyveres nő felém fordult. Döbbenten meredtem rá. Erre aztán végképp nem számítottam.

Észrevettem, hogy egy fekete Audi üldöz. A Váci úton sikerült leráznom, de ahogy elkeveredtem a Szabadság-híd pesti hídfőjéhez, totálisan dugóba kerültem. Megpillantottam a bringázó Borit. Rádudáltam, villámgyorsan járművet cseréltünk és meg sem álltam a gellérthegyi Tímea- villáig.

Berobbantam a paplakra. Íróasztalom feltúrva, számítógépem kibelezve. Gyorsan feltúrtam a szennyesládám. Szerencsére a betörőknek ez nem jutott eszükbe. Mint ahogy én is elfelejtettem a szennyesbe hajítás előtt kiüríteni annak az ingemnek a zsebét, amelyikben Ráckevén jártam. Így a zsebben lapult a boríték, amit a táskával együtt át kellett volna, hogy adjak, csak annyira kapkodott a későbbi áldozat, hogy mindketten megfeledkeztünk róla és hihetetlen, de nekem is csak most jutott eszembe az ingzsebbe gyömöszölt boríték.  Feltéptem és egy pendrive-ot találtam benne. Bicajra pattantam és a püspökhöz tekertem. A püspök nem volt az irodájában. A számítógépébe gyorsan bedugtam a pendrive-ot, viszont a rajta lévő adatok jelszóval védettek. Ösztönösen, szinte gondolkodás nélkül ütöttem be a jelszó-tippemet. És talált! A dokumentumokat sikerült megnyitnom. Villámgyorsan átböngésztem az anyagot, majd a püspöki pótautó slusszkulcsával lerohantam a püspöki teremgarázsba. A püspök úr mondta, hogy vészhelyzetben elvihetem a Suzukit. Végtére is egyházmegyei pool autó. Kocsiba vágtam magam és füstölgő gumikkal száguldottam el.

Csepelen jártam. Az utolsó kenetet adtam fel egy haldokló hívőnek. A családja megkért, hogy menjek ki a temetőbe és nézzem meg a sírhelyet, hogy ha valamit másképp javasolnék, még időben tudjanak intézkedni. Ha már így is úgy is ott voltam, picit megbámultam a Király sírját is. A virágesőtől alig olvasható a Zámbó felirat. Kifelé a temető kapun egy plakátra lettem figyelmes. Szórakozottan olvasgatni kezdtem. Szabványos dögunalom, uniós támogatás és önkormányzati rendezési terv meg ilyesmi…majd hirtelen minden világossá vált. Rohantam a HÉV-ig.

A püspök (most az egyszer) elgondolkodtató dolgot mondott. –Fiam,  Ég és Föld is úgy tartaná, hogy megfutamodsz, ha kihagynád a triatlon versenyt. Még gyanúsabbá válnál.

 Eltökéltem, hogy még keményebben fogok edzeni. A futástechnikám fejlesztése érdekében felkerestem Saci nénit, habár ő inkább amatőrökkel foglalkozik, én pedig szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy már szinte profi atléta vagyok.  

Anti mintha nem is létezne. Legalábbis legfeljebb ha növényként vegetál. Tímea sehol, a suttogó, nyálgép nyomozó és a kis gyökér politikus pedig egyre jobban fojtogat. Már a modorom se vállalható papként.  Ráadásul mostanában a kórussal szinte semmit se törődök.  Azon agyalok, hogy lemondjam az ibizai Atleta Christi triatlont. Holnap beszélek a püspökkel, habár egyre kevésbé számítok arra, hogy használható tanácsot kapnék tőle.

Másnap végre sikerült bejutnom Antihoz.  A „kis bibi”, mint kiderült az, hogy Anti ugyan remekül mozgatja az ujjait, csakhogy éppen lobotómiát hajtottak végre rajta. Magyarán kiherélték az agyát. Zombi lett. Amit elvileg már egyetlen orvosi protokoll se engedélyez, csak valamit variáltak, miszerint Antiból közveszélyes ópiátfüggő őrültet faragott az ujjai levágását követő sokk és ezért nem volt más megoldás. Egy nővérke kiadta nekem Anti személyes holmiját. Kabátzsebébe egy képeslapot gyűrtek. Végtelen, hófedte táj. Olyan ingyen osztogatós, reklám képeslapszerű A hátuljára ezt nyomtatták: „From Ukraine with love.”