Teljesen tanácstalan vagyok. Nem túl férfias, de bevallom, kétségbe vagyok este. Éjjel jó, ha két órát tudtam aludni. Végig imádkoztam és gondolkodtam, vagyis inkább csak próbáltam. Délelőtt a püspöktől kértem tanácsot, ki máshoz is fordulhatnék? Bár ne tettem volna! Kaptam…

Rendőrségi nyomozó keresett. A szerencsétlent, akinek tegnap leadtam az aktatáskát, megölték.  

Nem tudtam mit tenni, el kellett, hogy menjek Tímea néhai férjének irodájába. Ugyan telefonon megpróbáltam magam kimenteni, de a készülék csak kicsengett. Timi nem vette fel. Egyre jobban belekeveredek egy felettébb zavaros ügybe. És itt ez a cetli, amit tegnapelőtt nyomott Timi…

Éjjel rosszul aludtam. Álmomban Tímeával, majd Dominika nővérrel is megismerkedtem, hmm bibliai értelemben. Ők pedig előtte egymással is. Olaszul és magyarul is nagyon hangosak és hálásak voltak. Egyszerre mosolyogtak és könnyeztek, mint a Szűzanya szobor Lisieux-i Szent Teréz…

A templomkórusban a csajok megint egymást tépik. Páran azon balhéznak, hogy a szemközti teremben az Anonim Alkoholisták molesztálják őket. Amikor megkérdeztem, hogy mégis konkrétan hogyan, akkor idegesen egymás szavába vágva dobálóztak a képtelenebbnél képtelenebb…